A minap társalogtam egyik 'otthoni' ismerősömmel a neten.
Rákérdezett, hogy mi ez az ellenséges hozzáállásom a jelenlegi
magyar kormányhoz. Én pedig visszakérdeztem, hogy miért, ő talán
kedveli? A válasza az volt, hogy: "Igen, én szimpatizálok
velük."
Én megírtam neki az én álláspontomat, nemtetszésem okait, stb. Ő
pedig megírta, hogy nekik semmi rosszat nem tett, sőt! (lásd:
egyszerűsített honosítás)
Ekkor villant át az agyamon egy dolog amin már egyszer régen
gondolkodtam, mégpedig:
Annak idején, mikor a NATO és Amerika bombáztak bennünket,
baromi hazafiasan tüntettek a külföldre kivándoroltak, hogy: Ne
damo Kosovo! (nem adjuk Koszovót!)
Persze, ez a tipikus esete a "más f....val a csalánt" esetének.
És akkor gondoltam bele abba is, hogy mi jogon szavaznak a
külhoniak, akik életvitelszerűen külföldön élnek? Fingjuk sincs,
hogy mi zajlik az elhagyott 'hazájukban'. Egész más a hírekből
értesülni dolgokról és elképzelni, hogy mi a helyzet, és más az
mikor az ember a saját bőrén tapasztalja a történéseket.
Immár hét éve élek Magyarországon életvitelszerűen (nem azért
mert el akartam jönni otthonról, hanem így hozta a sors :-) ).
Eszembe nem jutna szavazgatni az otthoniak -esetleg- kárára, pedig
rendszeresen olvasom az otthoni híreket és a szüleim is
tájékozatatnak a történésekről. Mégis úgy érzem, nem az én
felelősségem, mert az esetleges hatásokat nem a saját bőrömön
tapasztalom.
Ebből gondolom azt, hogy felelőtlenség a határon túliaknak
szavazati jogot adni, kormány melletti tüntetésekbe bevonni őket
mert -mint az ismerősöm mondta- nekik a Fidesz nem csinált semmi
rosszat, sőt...!
Tovább »
Címkék: politika
Azt kell mondjam, hogy a településünk vezetősége egy
szakmaiatlan, és felettébb tájékozatlan emberszabásúak gyülekezete,
akik a gerincet hírből sem ismerik.
Ami teljesen anti-demokratikus, hogy a testület 80%-a a
polgármester csapatából való és csak 3 képviselő 'ellenzéki'.
Azt ugyan nem tudom, hogy hogy sikerült a polginak
összeválogatni ezt a gondolkodásmentes bagázst, de a település
-elnézést, a lakosság- szempontjából egyáltalán nem előnyös.
A polgi részéről a parasztvakítás megy orrba-szájba, viszont
egyetlen nagyobb volumenű ügyet sem tudott megoldani. Mindemellett
sikerült teljesen eladósítania a települést, és elkótyavetyélni az
önkormyányzati ingatlanokat. Legújabb húzása, hogy a lakosság
megkérdezése nélkül készült szerződést kötni egy környezetszennyező
céggel. Ez valahogy mégis kiszivárgott és ennek kapcsán kerestem
fel az egyik (a testületből számomra az egyetlen normális)
képviselőt. Szakmáját lelkiismeretesen végző személyről van
szó.
Mondanom se kell, hogy település ügyeivel kapcsolatban igen csak
hiányosak voltak az ismeretei, viszont a polgit nagyon védte.
Valószínű a jó kapcsolat érdekében néhány dologban egyet értett
velem, de sok esetben nem értettem a hozzáállását a dolgokhoz.
Ami számomra a legmeglepőbb volt, hogy a tisztelt (?) képviselő
és az egész testület baromira fordítva ül a lovon!
Az ügy ami borzolja a kedélyeket (a környzetszennyező céggel
kötendő szerződés), a lakosság nagy részét érinti. Evidens, hogy
ilyen esetben csak az ő megkérdezésüket követően hozhatnak döntést.
Ehhez képest a lakosság teljes kihagyásával (majd hogy nem
titokban) a képviselő testület egyöntetűen megszavazta a szerződés
aláírását.
A kedves képviselők állítólag az ülések előtt összejönnek és
megeggyeznek, majd a testületin megszavazzák a dolgokat.
Kérdeztem, hogy mégis hogy van az, hogy ők ( X számú személy)
összeülnek és döntenek a település sorsáról? És olyan döntéseket
hoznak amik az embereket felháborítja?
A válasz:
"Az emberek bizalmat szavaztak nekünk, hogy képviseljük őket"-
Ember, a lakosság megválasztott, hogy az érdekeiket képviseld és
nem bizalmat szavazott, hogy dönts a fejük felett bármiről!
"Mi minden esetben a település érdekeit nézzük"- Hahóóó, a
településen emberek élnek, és ők választottak meg, nem a település
(az utcák, házak, stb.)
Tényleg ilyen egy képviselő?
Ma pedig sikerült beszélgetnem egy másik képviselővel:
Hát az meg szellemi fogyatékos, esküszöm! Vagy legalábbis valami
nagyon nem oké 'odabent'. Bármit említettem, bármire felhítam a
figyelmét, bármiben kifejeztem a nemtetszésemet, a válasz mindig
ugyanaz:
"Én megértem." "Igen, teljesen igaza van." "Én is így gondolom."
"Szerintem is így van."...
Ez azt hiszi, hogy attól lesz jó képviselő, hogy mindenben
egyetért a beszélgetőpartnerével? Egyetlen saját gondolata sincs!
Beteg jellem, és olyan szinten pimasz, hogy kinyílik a bicska a
zsebemben! És komolyan ezek 'képviselnek' bennünket? Vagy inkább a
saját zsebüket.
A gerinc mint olyan, számukra ismeretlen kifejezés!!! Csak
gratulálni tudok és remélem végül elnyerik méltó
büntetésüket!!!
Tovább »
Címkék: képviselők
nemtetszikarendszer.blog.hu/
Azt hiszem nem szorul különösebb kommentárra! Tessék olvasni,
támogatni, csatlakozni, ki-ki belátása szerint.
Tovább »
Címkék: nemtetszik
Talán egy éve írtam egy post-ot arról, hogy a boltban is lehet
'alkudni' az árból. A napokban viszont azzal kellett szembesülnöm,
hogy a kedvenc madarasteszkónkban ingyen is el lehet hozni árut,
teljesen legálisan!
Bevásárláson voltunk G.-vel, és szokás szerint átnéztük a
játékokat is. Találtunk egy Thomas a gőzmozdony-os, mini, keretes
puzzle-t. Az utolsó darab volt, ára 400 ft. Ennyit mindenképp
megért.
A pénztárnál pedig jött a meglepetés. Nem létező árucikk.
Puff!
Természetesen a pénztáros nem tudott elérni senkit aki segített
volna megoldani ezt a hatalmas problémát. Mivel utolsó darabról
volt szó felajánlottam, hogy odahozom az árcédulát. (Igen, kicsit
rászívtuk magunkat :D). Természetesen az alapján se ismerte fel a
gép. Kicsit 'bepipultam', hogy voltaképp az utolsó darab nem
megvásárolható???
Végül a pénztáros hölgy valamit írogatott, majd átnyújtotta a
puzzle-t. Már adtam volna neki a vételárat, amikor is azt mondta,
hogy nem kell!
Kicsit meglepődtem, de mindenképp örültem, még ha nem is valami
eget rengető összegről volt szó.
Volt már rá példa, hogy ilyen esetben inkább ott hagytuk az
adott árucikket (mert jaj, de ciki, hogy miattunk áll a sor).
Lehet, hogy nem kellett volna...?
Tovább »
Címkék: auchan, ingyen, puzzle, thomas a gőzmozdony
Néhány napja sajtóhír lett az az ombudsmani állásfoglalás ami a
Hungaroring zajos működése kapcsán látott napvilágot. Sajnos nagyon
'szárazon' lett tálalva így nem csoda, hogy jórészt az
ellendrukkerek hallatják a hangjukat. Csak annyi jön le egyeseknek
a hír hallatán, hogy néhány öregasszonyt 25 év után elkezdett
zavarni a zaj és be akarják záratni a Ringet. Ezután természetesen
jönnek az ilyen és hasonló beszólások: "minek költöztél oda?", "a
pályát arra használják amire való", "bezzeg a bevétel!"... és még
sorolhatnám.
Éppen emiatt jött létre ez: maxrebel.blog.hu/
Tessék elolvasni és elgondolkodni mielőtt ellenrukkerként
puffogni kezdenek egyesek.
(Kerepes -Szilasligeti része- egy gyönyörű és felettébb
hangulatos hely... lenne ha egyesek pénzéhessége nem tenné teljesen
élhetetlenné márciustól novemberig.)
Tovább »
Címkék: hungaroring, ombudsman
Csak néhány mondatban a posta egyik szolgáltatásáról,
fantasztikus (és félremagyarázásokkal teli) ügyintézéséről. A rövid
történet:
Neten vásároltam, számlán nem volt pénz, hogy átutaljak. A
legegyszerűbb (???) megoldás volt -és egyben a legdrágább-, hogy a
postán keresztül küldöm a számlaszámra a pénzt.
-"...írd csak a számlvezető pénzintézet nevét, és a
számlaszámot. Név nem kell..."- mondta a hölgy a postán.
Eszerint cselekedtem és vártam az árut... de nem jött... Több
mint egy hét elteltével jelentkezett az eladó, hogy mi lesz a
pénzzel.
Megadtam neki az azonosítót, hogy az utalás igenis megtörtént.
Rendben, várjunk még egy kicsit.
Két hét elteltével még mindig semmi. Felhívtam a postát, hogy
most mivan? Kérték az azonosítót... a pénzt ők másnap átküldték a
PEK-nek.
Mondom, akkor lesz szíves utánanézni, hogy hol akadt el.
Aszongya 30 nap múlva tudom csak kerestetni a pénzt, kitöltök egy
papírt, befizetek 670 vagy 690 ft-ot (nem emlékszem pontosan) és
elkezdik keresni. Mivaaaaaaan? És addig lebeg a pénzem valahol?
Mondom lesz szíves megadni a PEK számát, hogy ott érdeklődjek.
Aszongya azt ő nem adhatja meg!?!
Netet áttúr... semmi, csak a cím. Klassz! Tehát ők nem adnak meg
számot, menjek oda személyesen (üzemanyagpénz, idő, stb.)
Másnap személyesen mentem be a postára. Felvázoltam nekik a
helyzetet. Jöttek a sablon dumával, hogy töltsek ki egy papírt,
fizessem be azt a hatszázvalahány forintot, akkor majd 'megkezdik a
keresést', és 3-4 napon belül értesítenek, hogy hol a pénz (már ha
egyáltalán náluk akadt el). Forrásponton levő agyvízzel kezdem a
mondókámat:
-" Elnézést, de én fizettem önöknek egy X összeget, amiért
vállalták, hogy a pénzt eljuttatják (átutalják) A pontból B pontba.
Most ott tartunk, hogy fizessek még azért, hogy vegyék a
fáradtságot és utána nézzenek hol akadt el a pénzem? Na
nemááár!"
Az ügyintéző hölgy ezután készségesebbnek bizonyult, elkérte az
azonosítót, telefonált egyet és kiderült, hogy ők valóban
továbbították a pénzt valamikor.(Na így már mindjárt más a leányzó
fekvése.) Ha erről igazolást akarok akkor fizessek. Viszont nekem
ennyi informácó elég volt, úgyhogy csá!
Érdekes módon másnap megérkezett az összek az eladóhoz. Azt
viszont megjegyezte, hogy a pénzintézet szerint az ok amiért az
összeg 'lebegett valahol', hogy nem írtam rá a számlatulajdonos
nevét :S.
Dejó, hogy a postai dolgozók ennyire tájékozottak és nagy
segítségére vannak az embernek. Nagyon köszönöm!
Az egy dolog, hogy nem náluk (?) akadt el a pénz, de az, hogy
hülyeségeket beszélnek (30 nap után kerestethetem a pénzt)
félremagyaráznak, és még több pénzt akarnak kicsikarni azért, hogy
vegyék a fáradtságot és telefonáljanak egyet... igencsak
pofátlanságnak tartom.
Tovább »
Címkék: átutalás, elveszett pénz, posta
Vártunk... vártunk...
és végre nagynehezen 'aláíródott, postázódott' és a
postaládában landolt Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési
Biztosának kézjegyével ellátott 24 oldalas állásfoglalás
Hungaroring zajával kapcsolatban. Szép kis olvasmány! A napokban
kikerül hivatalosan a www.jno.hu oldalra is. Addig is tömören
ennyi:
A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa
állásfoglalásában megállapította, hogy mind a Hungaroring működése,
mind a működési engedélyt kibocsátó hatóságok jogszabálysértései,
és a több éve húzódó, szakmaiatlan eljárási procedúrák, súlyos
visszásságokat okoztak -több alkotmányos jog sérelmén is
keresztül-, az egészséges környezethez való joggal
kapcsolatban.
-A Hungaroring működése szabálytalan, a pályán folyó
tevékenység kimeríti környezetveszélyeztetés fogalmát.
-A KDV által kibocsátott és (többször módosított)
környezetvédelmi működési engedély törvénysértő.
Tévesen és rosszul alkalmazza a vonatkozó jogszabályokat. A
Hungaroringet tévesen sorolja az üzemi létesítmény
kategóriába.
-Az eljáró hatóságok késedelmesen intézkedtek, és nem a
lakosság (a köz) érdekeit tartották szem előtt, hanem egyfajta, a
Hungaroring érdekében hozott döntésként adták ki határozataikat. A
kiadott iratok, határozatok, engedélyek sorozatos és súlyos
szakmaiatlanságai (amennyiben nem a hatóságok/személyek tökéletes
alkalmatlanságából fakadnak), kizárják a 'jóhiszemű
jogszerzést'.
-A hatóságok az engedélyezési eljárásokba nem vonták be
a lakosságot, értesítési kötelezettségüknek nem tettek
eleget.
-Minden érintett személy, panaszos, lakó, birtokos
egyszersmind ügyfél is, és minden egyéni bejelentés 'zaj ügyben',
közérdekű bejelentésként kezelendő, melyekre eljárási szabályok és
határidők vonatkoznak.
(by Rat)
Tovább »
Címkék: hungaroring, ombudsman
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy 13 éves (kis)lány.
Egy szép vasárnap délelőtt felnőtt(?) ismerőseivel megbeszélt egy
programot aznap délutánra. Néhány településsel odébb tartandó
sportrendezvény megtekintése volt a terv. A lány hazabringázott
-több kilómétert- ebédelni, és engedélyt kérni a szüleitől a
kiruccanásra. Az engedély megvolt, az ebéd is. A lány tekert mint a
vadbarom, hogy odaérjen a megbeszélt időre, a megbeszélt helyre.
Oda is ért nagynehezen. Sajnos 1-2 percet (nem többet!) késett.
Remélte, hogy hamarosan jönnek a többiek is, hogy 'összeszedjék'.
Mivel ebben a társaságban megszokott volt a pár perc késés, a lány
várt 15 percet... majd fél órát... majd egy óra múlva a kis naív
rájött, hogy őt bizony nem várták meg és elmentek nélküle.
A naív kislányt a szülei arra nevelték, hogy nem szabad elkésni,
ha valamit megbeszél az ember más emberekkel (életében egyetlen
egyszer, a fent említett alkalommal sajnos mégis megtörtént vele).
Arra nevelték, hogy ha késik otthonról -vagy bárhonan-
szóljon!
Nem tudom, hogy ez a szülők részéről annak tudható-e be, hogy
megkíméljék magukat a felesleges aggódástól, vagy az ÉLETre
nevelték a gyermeküket.... Mindenesetre a naív kislány egy életre
megtanulta, hogy nem szabad késni, és ha mégis közbejön valami, a
másik felet értesíteni kell a 'programváltozásról'.
Ez a naív kislány aztán kikerült az ÉLETbe: Arra kellett
rájönnie, hogy másokat nem így neveltek és magasról lesz@rják a
másik embert.
Az esetek 99,9%-ában azt tapasztalom, hogy az emberek
pontatlanok, kamuznak és egyáltalán semmilyen tekintettel nincsenek
embertársaikra.
Tegnapi napra felhalmozódtak az ilyen esetek. Mégpedig: árulunk
egyet s mást amik iránt telefonon érdeklődtek emberek. Egyik
'témában' tegnap 15.30-kor bejelentkeztek 16.30 és 17 óra
közöttre. Elkészítettük a cuccost és vártunk... 18.30-kor
G.rácsörgött az illetőre, hogy mégis mi a 'nagy büdös terv', amire
azt a választ kapta, hogy hát ők holnapra gondoltak, de most derült
ki, hogy az az időpont sem felel meg. Anyád!!!
Másik 'témában' pedig ketten is telefonáltak, hogy ma eljönnének
megtekinteni a portékát. Az ember ilyenkor ugye úgy tervezi a
napját, hogy belekalkulálja, hogy itthon kellene lenni.
Természetesen azóta sem jelentkezett egyik sem. Anyátokat!!!
Ez csak a tegnapi. Viszont ezt számtalan alkalommal átéltem. Ha
nem jó az időpont, vagy késel (mert sajnos még nem találkoztam
pontos emberrel), légy szíves csörögjél vagy írj egy rohadt sms-t,
hogy mi az ábra.
Nincs ez másként a hivatalokban sem. Időpontra érkeztél? Ki nem
sz@rja le! Vársz legalább 20 percet!
(Egy fontos hivatalos papírt várok már hónapok óta. Nem
mellékesen másfél éve lett beadva. Telefonálgatok folyamatosan...
mindig találnak valami kifogást, hogy mire kell még várni. Egy
hónapja azonban csak annyit tudnak mondani, hogy a napokban
postázzuk a jelentést. Azóta is postázzák...)
Néhány kérdésem azért lenne a témával kapcsolatban:
Az emberek tényleg ilyenek? Nem nevelték őket a szüleik? Vagy
csak engem neveltek feleslegesen az ilyesmire? Akik a munkájukat
végzik (hivatalokban), sz@rnak az emberekre, vagy csak sz@rul
végzik a munkájukat? Ha nem elég az idő -amit egy ügyfélre
szánnak-elvégezni a munkájukat, miért nem alakítják át az
'órarendet'?
Még egy érdekesség: mikor eljön életem utolsó órája, a sok
feleslegesen elvesztegetett időt (amit mások hozzáállása miatt
voltam kénytelen felesleges várakozással tölteni) megtéríti nekem
-neked, bárkinek- valaki ... ? G. az ilyen helyzetekben
frappánsan csak ennyit szokott mondani: TIK-TAK, TIK-TAK ...
Legvégül pedig a fenti történetben szereplő "naív kislány" én
lennék... aki azóta sem késik! :-), Viszont így utólag úgy véli,
nem is várták őt az ismerősök a megbeszélt helyen, a megbeszélt
időben...
Tovább »
Címkék: megbízhatóság, pontosság, szavahihetőség, történet
A napokban nézegettem az archivált képeinket és egy érdekességre
bukkantam:
Valamikor 2006 nyarán az Auchanban 'lőttem' az alábbi képet, egy
-gyerekjátékok között kitett- "Huncut bácsi" fantázianévre
hallgató játékról (?).
(Akkoriban még nem blogoltam, így csak most kerülhet fel ide ez
a kis 'csemege'.)
Tovább »
Címkék: huncut bácsi, játék
www.youtube.com/watch
Egyáltalán nem nagy ügy! Hiszen a mogyoródi pálya így sincs
kihasználva! Van a Formula1 és még néhány rendezvény. Hát persze!
És az év többi napján tavasztól őszig síri csend honol... ahogy az
a fenti videón is látható/hallható.
Tovább »
Címkék: egészségkárosítás, hungaroring, környezetszennyezés, zaj
Nemrégiben egy Cora-s 'lézengésünk' alkalmával, amikoris
-természetesen- átnéztük a játékosztályt hátha KisB.-nek is
találunk valami olcsó és jó játékot, ráakadtunk a zsákos
kiszerelésű, 100 darabos Abick Ecoiffier építőkockákra.
Két áron, két polcon egymás alatt, 1990 és 2990 ft-ért.
Természetesen az alacsonyabb ár piros volt, tehát akciós. Minden
esetre tettem egy kitérőt a vonalkód-leolvasóig. Ahogy sejtettem
is, az aktuális ára 2990 ft volt. Viszont több helyen olvastam már,
hogy amennyiben két különböző ár szerepel egy ugyanazon termékre
(egyezik a kód is, nem csak rossz helyre van téve az adott termék),
az alacsonyabb áron kötelesek adni. Gondoltam, ezt most
végig'játszom'.
Pénztárnál kipakoltuk a vásárolni kívánt cuccokat, pittyegtetett
a pénztáros hölgy, majd mikor az éítőkockák kerültek sorra és
kiírta, hogy 2990 ft, szóltam neki, hogy nem ám úgy van az!
-"Pedig ennyi az ára. Kéri?"
-Igen, 1990 ft-ért!- válaszoltam.
Persze, tudom bunkó vagyok, hogy feltartom a sort (megjegyzem
senki nem állt mögöttünk, meg lehet nyugodni!) és szivatom szegény
pénztárost. Itt kérek elnézést, de a saját zsebemet ezeknél
fontosabbank tartom.
Jött hát a görkorcsolyás hölgy aki percekig keresgette, hogy hol
lehetnek azok a fránya kockák. Mivel két sorral odébb volt,
visszamentem megmutatni neki.
Terészetesen igazam volt. Az akciós árat azonnal le is szedte. A
pénztáros főnöke pedig stornozta (szép magyar kifejezés) a magasabb
árat és 1990 ft ért megkaptuk KisB azóta is igen kedvelt
játékát.
így sikerült 1000 ft-ot 'lealkudni' az építőkocka árából azzal,
hogy odafigyeltem és éltem a vásárlói jogaimmal.
Néha megéri! :D
Tovább »
Címkék: abrick, akciós, ár, cora, ecoiffier, építőkocka, fogyasztó
Régóta piszkálja a 'csőröm' egy az M5-ös autópálya szélén
található közlekedési jelzőtábla. Többször próbáltam értelmezni
miközben 100 km/h-val elsuhantunk mellette. Ez alkalommal viszont
lefényképeztem, hogy tudjam 'miről maradok le' azzal, hogy még nem
sikerült kihámoznom mi is a lényege. (sajnos nem sikerült túl jól a
kép)
Észrevenni (főleg ha egy teherautó mögött haladunk), 'átfutni',
értelmezni és felfogni néhány másodperc alatt... valljuk be nem
egyszerű.
Tovább »
Címkék: közlekedés, m5, tábla
Ez a bejegyzés tekinthető a 'sorozatom' első részének a
folytatásának is. Ugyanis az akkor aktuális téma ismét aktuálissá
vált. Iiigen, a kis LG gyártmányú LCD monitorról van szó.
Kb. egy éve az volt a baja, hogy nem volt hajlandó
bekapcsolni. Akkor egyszerűen csak szofverfrissítésre (! WTF?) volt
szüksége az akkor kb. 8 hónapos monitornak.
Hogy ne legyen unalmas az életünk (dehát nem is az!) a monitor
úgy másfél hónapja gondolta, ismét szivat bennünket egy kicsit.
Működés közben egyszerűen kikapcsolt... aztán be... aztán megint
ki... és így tovább.
Az 'információs szupersztrádán' böngészve találtunk írásokat
arról,hogy ez a ki kapcsolgatás típushiba az LG monitoroknál.
Elvittük a szervízbe ahol elvileg működés alatt volt(?), de nem
produkálta (?) az említett hibát, hát hazahoztuk. Természetesen két
napon belül újrakezdte a rakoncátlankodást. A fényképezőgép
kamerájával fel is vettük, hogy végső esetben meg tudjuk mutatni mi
is a gond. Vissza vittük a szervízbe a monitort. Ismét náluk volt
napokig mikor elmentünk érte. Elvileg elektronikát cseréltek benne
mert tapasztalták a hibát.
Hazahoztuk, G.optimistán kivitte a műhelybe a kölcsönkapott
hagyományos monitort és beüzemelte az LG-t. Este még semmi gond nem
volt vele, majd másnap... ééés ismét kikapcsolgatott. Hát az agyam
eldobtam!
Ki a fene téríti meg a rengeteg üzemanyagot amit elpöfékeltünk a
szervízig meg vissza több izben?
A kerekek alá vettük a jól ismert utat. G. bevitte
monitort ahol végül arra az elhatározásra jutottak, hogy kapunk egy
cserére jogosító igazolást a készüléket pedig otthagytuk. Ezért a
papírért még egyszer meg kellett tenni az utat mert azonnal nem
tudták kiállítani.
A végeredmény mindenképp pozitív volt ugyanis:
Megkaptuk a cserére jogosító igazolást, irány az Auchan
vevőszolgálata. Mindjárt azzal idítottunk, hogy ha lehet inkább a
vételárat szeretnénk visszakapni mert ilyen sz@rral nem szeretnénk
tovább foglalkozni.
Szerencsére ilyen típusú monitor nem volt az áruházban, így
egyértelmű volt, hogy a vételárat fizetik vissza. Elvileg ha van
ugyanaz a típus, nem kötelesek a vételárat visszafizetni, hanem
kicserélik a készüléket. Bár az a tapasztalatom, hogy legtöbb
esetben a pénzt fizetik vissza.
Tulajdonképpen 'béreltünk' egy monitort másfél évig ( ugyan
megkocsikáztattuk néhányszor, szivatott is bennünket eleget, de)
ingyen, mivel az akkor kifizetett vételár egészét kaptuk
vissza.
Megállapíthatjuk, hogy ezek a csúcsszuper mai modern kütyük
nekünk valahogy nem válnak be. Nagy valószínűséggel beszerzünk egy
régi, hagyományos CRT monitort.
Tovább »
Címkék: hiba, kikapcsol, lg, monitor
Csak egy szösszenet:
A kép magáért beszél. Tegnap szakadó esőben 'lőttem'. Úgy
látszik nem mindenkinek kötelező a fényszóró használata még borult
égnél, szakadó esőben sem, amikor a látótávolság jó ha 5 m.
(Mire előkotortam a fényképezőgépet, már csökkent az esőzés
intenzitása, de a lényeg jól látható.)
Tovább »
Címkék: eső, rendőrautó
A napokban volt egy vásárlásunk az Auchanban ahol többek között
sertéshúst is vettünk. Általában egész combot veszek amit aztán én
szelek fel és mérem szét. A szebb darabok úgynevezett 'kirántani
való'-ként kerülnek lefagyasztásra, a kisebb darabok pedig
pörkölthúsként végzik. Egy kilós darab nekünk kb. két adag. A
vásárolt darab is 1 kg-os volt (?).
Szokásom szerint mielőtt szeletelni kezdtem volna rátettem a
húst a mérlegre (mert ugye valamennyi lé azért kifolyt belőle,
annyival is kisebb a súlya). Ekkor jött a meglepetés! A combdarab
valamivel több volt mint 800 g. Gondoltam lemérem külön a kifolyt
levet is, majd továbbgondoltam... nem lehet 200 g-nyi lé benne...
Lemértem hát tálcástól-mindenestől az egész 'cuccot', és hát volt
mit látnom:
A cimkén pedig a következő adatok voltak (megjegyzem aznapi
dátum szerepelt mint a csomagolás ideje):
A fene essen beléjük! Akkor mennyibe is kerül az a fránya
hús???
Frankón mérleggel járjak vásárolni mert ahol csak tudják
átb@sszák az embert?
Sajnos már kibontottam, mire észleltem ezt az 'apróságot', így
nem tudtam visszavinni és reklamálni, de esküszöm ezt mégegyszer
nem fogom beszopni.
Tessék hát szemfülesnek lenni, én is az leszek ezekután!
Tovább »
Címkék: átverés, auchan, sertéscomb
Nem, nem lesz baba-mama blog a blogomból, de ezt egyszerűen nem
tudom kihagyni :D :
KisB. rámutat a távirányítóra és megkérdezi:
-Ez milyen J (jé)?
-???
Értetlenül álltam és néztem, hogy most ez mi akar lenni, majd
visszakérdeztem:
-Milyen J?
-AnyáJÉ...
(Ja, KisB. 25 hónapos.)
Tovább »
Címkék: kisgyerek, történet, vicc
Kezdeném az elején a mi kis történetünket :-) :
Anno KisB. érkezésének hírére G. első reakciója az volt, hogy
akkor mármost venni kell egy családi autót az akkor birtokolt és
használt R5-ös helyett. A biztonság elő helyen való említése miatt
egyértelmű volt, hogy az új jövevénynek svédnek, pontosabban
Volvo-nak kell lennie. Lehetőség szerint 5 ajtósnak, hogy a fél
mázsát meghaladó Derék (öl)eBünk is kényelmesen elférjen mikor a
nagyiékhoz megyünk látogatóba több napra.
Adott volt az anyagi keret (de azért ne költsük már el az
egészet!) amin belül kellett okosnak lenni. Utánajárogattunk,
megnéztünk több járművet is, magánszemélyeknél és kereskedésekben
egyaránt.
Aztán egyik kereskedésben felfigyeltem egy elég leharcolt
külsejű, bordó szinű járgányra. Közelebb mentem megnézni mi az. Egy
Saab 900 volt. Akkoriban semmit nem tudtam erről a márkáról, csak
annyit, hogy létezik ilyen. G.-nek is tetszett a 'találmányom' bár
az állapota korántsem volt az igényeinknek megfelelő.
Ezután utánaolvasgattunk a 900-asnak és társainak, majd a róluk
szóló hirdetéseket böngészgettük. G.-nek inkább a 9000-es tetszett,
így a listára felkerült az is. Egy nap aztán összeírtunk Pest
környéki 900-asokat és 9000-eseket majd kis Pöcök kerekei alá
vettük az utat.
Az első állomáson egy 9000-est néztünk meg. Hááát...,bevallom
őszintén engem cseppet sem fogott meg a beltér, hiába a bőr belső
és hasonló 'nyalánkságok'. Valahogy neméreztem úgy hogy ez az én
méretem lenne. Annak külön örültem mikor G. úgy döntött, hogy ezt
hagyjuk mert törve volt. Erre a kereskedő csak annyit mondott, hogy
az ilyen korú autók már mind törve voltak. (Csendben megjegyzem,
Pöcök '87-es és még nem volt törve)
A következő egy 900-as volt Szigetszentmiklóson. Ő volt a
listánk legolcsóbbja a maga 550.000 ft-os árával. Egy újabb autókat
értékesítő kereskedésben állt, ahol beszámították. Ott állt
szegénykém, a jobb sárvédőív lekoccolva, kicsit rozsdásodott is a
sérülés helye, itt-ott össze volt karistolva... és sorolhatnám az
apróságokat. Ezután beültem... és... hazaértem! Minden-minden egy
karnyújtásnyira, mintha körém 'öntötték' volna a belteret, az ülése
pedig valami baromi kényelmes. Innentől kezdve már csak G. arcát
lestem, hogy mi az ő véleménye. Nagy kő esett le a szívemről mikor
azt mondta, hogy ez az autó nagyon egyben van (leszámítva ugye a
kis esztétikai hibáit, ami ugye a működését nem befolyásolja).
Megköszöntük a srácnak, hogy megnézehttük, majd kivonultunk a
kocsiba mebeszélni, hogy akkor mi legyen. Az én egyetlen mondatom
az volt, hogy:
Ezt vegyük!
G. kérdezgette, hogy ne nézzük meg (Dunakeszin) a másikat
600.000-ért? Együtt tudunk élni a hibáival?
Ezt vegyük!- és csak ennyit tudtam válaszolni.
Visszamentünk, megbeszéltük és megkaptuk az autót 500.000 ft-ért
(+ Xezer ft-ért a teljes ügyintézés az ő saruk volt). Lerendeztük a
banki dolgokat, visszamentünk az autóért, addigra már csak alá
kellett írni. És vittük (azaz G. vezette) haza Ő-t, A Saabot.
Az első dolgunk a kis sérülésén a rozsda eltüntetése és
lekezelése volt. Ami hála ennek az apró törődésnek soha többet nem
jelentett gondot.
Akkoriban G. még dolgozott, a munkatársával (céges furgon) járt
haza, Pöcköt átvette egy barát, nekem pedig itt volt Ő. Gyereket
orvoshoz vinni, bevásrolni menni, vagy bármire. Akár hosszabb útra
a szüleimhez is gondolkodás nélkül megindulhattunk.
A hűséges pajtás soha nem rakoncátlankodott, az ember beült és
ment vele. Hálából elvittük egy kötelező szervizre ahol a
folyadékok és a szűrők cseréjén kívül nem történt semmi, mert nem
volt mit csinálni rajta:-).
Aztán G. a leépítések áldozataként elvesztette a munkhelyét és
vettünk egy T3-as VolksWagent. Az lett ezután a családi autó és
munkaautó egyaránt. Ő pedig csak állt a kertben várva, hogy a
furgon mikor kezd el szórakozni ezzel rákényszerítve bennünket,
hogy Ő-t használjuk. Mert bizony akadt ilyen helyzet bőven (ja, a
precíz német tehnika, meg a szuper német autók, muhaha).
Aztán szépen lassan pénz szűkében lettünk, Ő pedig csak állt a
kerben kihasználatlanul (a pénz pedig benne). Meghirdettük hát. Az
elején jöttek mindenfélék, volt aki csak egyet autókázni, volt aki
kitalált mindenfélét, hogy valahogy lealkudjon az árból. Ez utóbbi
esetben én mentem ki a potenciális vevőhöz, elkezdte mondani a
magáét, hogy rohad a küszöb (két kis pörsenésre amit kézzel le
lehetett törölni) és hasonló kitalációkat (nem lenézés képpen, de
egy szakadt Suzukival volt a kedves khm 'vevő'). Végülis
450.000-ért megvenné. Erre az volt a válaszom, hogy én meg annyiért
nem adom és viszont látásra.
Következett egy nagy szünet az érdeklődés terén, minekután le is
vettük a hirdetést, majd nemrég újra feltettük, de már úgy hogy
had' legyen fent, legfelljebb nem veszik meg :-).
Egy időután jöttek az e-mailek, mindenki cserélni akart (olyan
rozzant sz@rokat -már elnézést- akartak 'szőrt szőrért' cserélni,
hogy csak pislogtunk ki a fejünkből.
Nem is gondoltuk komolyan, hogy valaki tényleg megveszi Ő-t.
Mert ugye eleve, Saab-ot az vesz aki Saab-ot akar venni,tehát nem
nagy a célközönség.
Aztán két napja jött egy hívás, hogy megnéznék az autót. Jött is
a srác, mentek is egy kört G.-vel majd elment. Nah, gondoltam
magamban ez is elment úgy, hogy vissza se nézett. Sajnos tévedtem.
A fiatalember is beleszeretett mint anno én. Szíve szerint már
délután visszajött volna érte, de abban maradtak, hogy majd
hétfőn.
A hír hallattán kissé elpityeredtem, hogy mégis elviszik
Ő-t.
Én nem is akartam eladni. Szívem szerint nem. Az eszemmel
viszont tudom, hogy ésszerű dolog eladni olyannak aki ki tudja
használni hamár nekünk csak itt áll.
Tegnap este beültem, megsirattam, elköszöntem tőle. Ma pedig
eljött a nagy nap. Ő útra kelt. Mi vittük el az új gazdinak.
Megbeszéltük,hogy én megyek Vele. G. csak azt az egyet kötötte ki
feltételnek, hogy ígérjem meg nem töröm össze :D.
Utoljára beindítottam és elindultam Vele leengedett ablakkal
kellemesen halk zenével, ahogy azelőtt is. Annyira jó volt, hogy
amíg oda nem értünk teljesen kiis ment a fejemből, hogy én most
vezetem Ő-t utoljára.
Mielőtt kiszáltam elköszöntem Tőle majd a kulcsokat G.-nek
adtam, hogy intézze a többit. A srácank csak annyit mondtam
vigyázzon rá. Bár annak tudatában, hogy az átvételkor kijelentette,
hogy a gyári magnót úgyis kicseréli (ami szerintem szentségtörés,
legalábbis ha valaki tisztában van vele, hogy hogy szól gyárilag a
zene egy Saab-ban), sajnos sejtem milyen sors vár rá :(.
Mikor otthagytuk Ő-t, még integettem Neki és kicsit azért még
pityeregtem Miatta (ó milyen ciki vagyok!).
Mindenesetre További Jó és Szerencsés Utat kívánok neki!
Na de mostmár elég az a csöpögésből! Összegezve:
A Saab az egyetlen autó amit azon az áron tudtuk eladni két év
után amennyiért vettük. Az értékéből semmit sem vesztett. Az egy
dolog, hogy nehezebb eladni mint bármelyik másik autót,mert az
emberek nem ismerikésfélnek tőle. Pedig a fenntartása egyáltalán
nem költséges. Amíg nálunk volt megejtettünk egy kötelező szervizt
ahol folyadékok és szűrők cseréjén kívül semminek nem kellett
történnie.
A fogyasztása lábfüggő. Nekem elketyegett 9-10 literrel, G.t
pedig azzal cseszegettem, hogy már mikor megindul Vele, elfogyaszt
egy liter üzemanyagot :-).
A beltérről csak annyit, hogy elképesztően baromi kényelmes és a
szinek megnyugtatóan összhangban vannak! Az ülések tökéletesek, a
műszerfal körülöleli a vezetőt, minden közel van, ott ahol lennie
kell. Az egész olyan... otthonos. Az ember elönti a nyugalom, csak
halad szépen lassan, nem siet sehová mert tulajdonképpen otthon
van.
Csomagtartója hatalmas. A mi 'kis' kutyánk kényelmesen elfért
benne úgy hogy a csomagokkal osztozott a helyen. Mindemellett még
bővíthető a hásó üléssor ledöntésével.
A motorja szépen dolgozik. Ő 2000-es volt, turbó nélkül, de nem
is hiányzott. Kissé tohonyán indul (a gázpedált rendesen be kell
nyomni nehogy lefulladjon a kicsike), de ha lendületbe jön megy
aaaz :-). 90-nél pedig megindul mint akit fenéken billentettek.
Ami viszont kicsit rossz pont (bár lehet ez csak engem zavar),
hogy nem éppen egy menekülő gép. Az inmobiliser kissé
megkeserítette az életünket. Elég körülményes vele az indulás de
meg lehet szokni. Ja és a különböző kis információi a
kijelzőpanelen. Na az néha kicsit idegesítő volt.
Amiért pedig nemértem az új tulaj gyári rádióhoz való
hozzáállását az amiatt van mert az úgy tökéletes ahogy van. Szépen
szól az autó minden pontján, sebesség növelésekor pedig
automatikusan felhangosítja magát. Az összkép rádió kicserélésével
való rombolásáról nem is beszélve...
Áááh, mindegy is!
Egy SAAB (legalábbis a 900-as) úgy tökéletes és szeretnivaló
ahogy azt a svédek kitalálták!
Tovább »
Címkék: saab 900
Az embereket nem zavarja mikor hibás/ használhatatlan terméket
vásárolnak? Vagy nem veszik észre a hibákat? Vagy csak "...úgyis
olcsó volt, nem éri meg visszavinni..." hozzáállást tanúsítanak?
Azt egyszerűen nem hiszem el, hogy csak mi szaladunk rá a
selejtre.
Ma ismét magtapasztaltuk azt aminek köszönhetően kialakult
bennünk a mai világ termékeiről alkotott kép.
Nemrégiben BabaÚr -vagyis mivel
ezt a 'kategóriát' már kinőtte ezért- KisB. többször is
hanyattesett a kis babataxijával, úgy döntöttünk lecseréljük. Én
nagyon azon voltam, hogy (mivel pedálos biciklije már van, aminek
még nem éri el a pedálját, de majd 'belenő' :D) vegyünk neki
kismotort. Na nem nyuszimotrot, mert annál megalázóbb nincs :).
Régóta szerettem volna bemenni az M3-as mellett található
Gulliver játékáruházba és mivel ma arra volt dolgunk ezért
beugrottunk. Volt is nagy választék mindenféle járműből, de én
kinéztem ezt:
Nem ez volt a legolcsóbb, de a többihez képest masszivabbank
(khm) nézett ki. Megvásroltuk hát. Nagy volt az öröm (részemről a
legnagyobb, mert így nem kell kocsival lejárni, vagy egy órát
sétálni KisB. tempóval a játszótérig). Itthon kipróbálta a kis
Rossi :D, mikoris G észrevette, hogy itt bizony bajok vannak :S.
Nem középen van kifúrva a 'váz' a kormánynak, így egyik irányba nem
lehet rendesen kanyarodni. (lefényképeztem miről van szó, bár ez
már a használható motorról készült)
Be a kocsiba, vissza az áruházba. (ki a fene fogja megtéríteni a
sok elpöfékelt üzemanyagot és az elfecsérelt időt amit a sz@rok
visszacserélésére vagyunk kénytelenek áldozni? SENKI!)
A bejáratnál elmondtuk a 'bánatunkat', otthagytuk a járgányt és
elmentünk kiválasztani egy jót. Sajnos ez korántsem volt ilyen
egyszerű. Természetesen volt más színben is, de nekünk ilyen
kellett. Ilyenből viszont még kettő darab volt kirakva.
Átnézegettük őket. Az egyiknek ugyanaz volt a hibája mint a
megvásárolt darabnak, a másiknak pedig lötyögött a kereke.
Szemfüles lévén :D észrevettem, hogy van a fenti polcon még néhány
kicsomagolatlan (fóliás) darab. Megkérdeztem az ott tüsténkedő
fiatalembert, hogy meg tudnánk e nézni azokat is mert ezek hibásak.
Erre csak annyi volt a válasza, hogy mind ilyen.
Namármost, ha mind ilyen akkor hogy a fenébe gondolják árulni?
Vagy jó a meglátásom és arra játszanak, hogy ezért a pénzért az
ember úgysem viszi vissza? Meg úgyis csak egy gyerekjáték,
előbb-utóbb tönkremegy, addig meg nem tök mindegy milyen?
Ennél a pontnál G. lépett oda, hogy mi azért szeretnénk
megnézni. Erre a fiatalember elkezdett dünnyögni, hogy ő bizony nem
fogja mindet kicsomagolni. Ki kérte erre? Fantasztikus hozzáállás!
Mindent a vevőért, nemde? Nagy duzzogva elment a targoncás
kollégájáért aki egy szempillantás alatt leszedte a halomnyi kis
járművet (tehát emberünknek csak szólni kellett, nem neki kellett
dolgozni). Átnézegettük azokat a mocikat is, és láss csodát! Nem
mind olyan!
Kiválasztottuk a jó motort (G. még vissza is pakolta a többit a
tárolóba, de emberünk nem bírta ki és mikor elhaladtunk mellette
még elmorgott valamit a bajsza alatt), odavittük a bejárathoz ahol
megkaptuk a papírt amivel a pénztárnál kihoztuk KisB. motorját.
Gagyi Világban átélt újabb kalandunk, megspékelve egy bunkóval
végül pozitív véget ért.
Tovább »
Címkék: gulliver áruház, hozzáállás, kismotor
A technika fejlődésével az emberi hülyeség elképesztő méreteket
ölt. Eme tapasztalatomat honnan is meríthettem volna, ha nem a
kedvenc Osanunkból.
Néhány napja (életemben először) megpróbálkoztam az
üvegvisszaváltással. Azért csak megpróbálkoztam mert mikor máskor
döglött volna be az a fránya üvegvisszaváltó csudamasina ha nem
akkor mikor én kerülök sorra. Előttem ketten simán letudták a
dolgukat, megkapták a kis blokkjukat amit aztán vagy beváltottak,
vagy levásároltak. Ezután következtem én. Előszöris már az üvegek
behelyezésénél szivatott a gép azzal, hogy a szalag nem akart
megindulni. Szerencsére volt ott egy biztonsági őr aki segített és
(gondolom tapasztalatból) működésre bírta a szerkezetet. Aztán
beraktam a rekeszt ééééés......... semmi. Majd következett a piros
jelzés, hogy a rekesz eltorlaszolja a szalagot :S. A biztonsági őr
hívta is az illetékest, majd vártunk... és vártunk... és... na itt
lett elegem a technika eme vívmányából és a 'nagyon elfoglalt'
(gy.k. "szarok az egészre" hozzáállású) illetékesekből. Szerencsére
volt olyan rendes a biztonsági őr, hogy felajánlotta félreteszi a
blokkot és vásárlás után menjek vissza érte. így is lett, köszönet
Neki érte!
A másik nagy újítás ami pofán.aszott ma a fantasztikus
éríntőképernyős mérleg. Ezzel talán még nem is lenne gond, hanem:
Ott áll egy Néni, körülötte tömeg és kiselőadást tart nekik a
mérleg használatáról, hogy mikor mit kell taperolni. Mert hogy nem
ám ki van írva a zöldség / gyümölcs neve, áááá neeem! Van a
'főmenü', itt vannak kategóriák és azon belül szerepelnek a
lemérni kívánt termékek. Teccettek volna figyelni anno biológia
órán, most minden simán menne és nem kellene 'kalandozni' a
kategóriák között ha a Néni nincs ott. Én csak hagymát mérettem
volna, G. pedig hozta a kígyóuborkát (aminek az ára darabonként van
megadva) és a megszokott módon tette volna a bevásárlókocsiba, ám
ekkor... a Néni kikapta a kezéből, hogy ácsi! ez már nem így
működik! Tessék szépen kikeresni az uborkát, bepötyögni, hogy 1
darab, kapunk egy vonalkódot és mehetünk utunkra.
Lassan ott tartunk, hogy a kiválasztott áruról kapunk egy cetlit
(mint egyes áruházakban a méteráruknál, ami még jogos is, hogy
addig ne szabjanak amíg nincs kifizetve az áru),azzal elballagunk a
pénztárhoz, fizetünk majd a blokkal kiváltjuk a megvásárolni
kívánt: Zöldséget!!!
Gratulálok! Komplikálják még egy kicsit az emberek életét, úgyis
biztosan unatkoznak ezek a fantasztikus újítások nélkül...
Tovább »
Címkék: auchan, mérleg, újdonság, üvegvisszaváltás
Még régebben mikor a nővéremmel a szabadkai bolhapiacon
vásároltunk, mindig idiótának néztem és felesleges időhúzásnak
tekintettem arra a tevékenységére, hogy lábbeli vásárlása esetén
nem csak, hogy körbenézte a ragsztást/varrást, de még a talpakat is
egymáshoz mérte. Eleve egy dobozból vette ki az árus, meg ugynaz a
szám is szerepel benne mint méret, akkor mi a fenére ez a cécó?
Nos: a szebb idők beköszöntével, a nagy mennyiségű hó
olvadásával olyan mocsár alakult ki a kertünkben, hogy elborzadva
nézem BabaÚr élvezettel teli fetrengéseit és dagonyázását a sárban.
Hetek óta keresek neki (üzletben leárazva, neten, mindenhol) valami
olcsó lábbelit amit nem fogok sajnálni mikor a csemetém végigrobog
a dagonyában.
Ma végre megtaláltuk a megfelelőt a Cora-ban. Mivel annyira
olcsó volt, gondoltuk beruházunk és veszünk mindjárt egy számmal
nagyobbat is. Sajnos csak az egyik lábára lehetett rápróbálni a
cipőt mert a másikon ott a lopásgátló, meg ugye szépen össze is
vannak kapcsolva. Vettünk hát egy pár 22-es és egy pár 23-as
('gyárilag' párban összekapcsolt) cipőcskét.
Mikor hazaértünk és rá akartam adni BabaÚrra a 'zújcipőőőt' :),
akkor ért a meglepetés,hogy tulajdonképpen vettünk három darab
23-as cipőt és egy darab 22-es méretűt :S.
Tudom, mi voltunk a hülyék, hogy nem néztük meg ott helyben, de
basszus akkor is ... ! Holnap tehát mehetünk vissza csereberélni...
így kell nekünk, ha egyszer (véletlenül) nem figyelünk oda.
Mindenesetre most értettem meg a nővérem vásárlási
'szertartásait'.
Tovább »
Címkék: babacipő, cora, vásárlás
Csak nekem működik katasztrofálisan a Blogter??? Nem mutatjahogy
lementette a bejegyzést, aztán pedig megjelenik többször is. Arról
nem is beszélve, hogy folymatosan lefaaaaaaaagy! Biztos nagyon
hideg van...
Tovább »
Címkék: dühítő, váááááh
Gondolom mindenki ismeri azt a viccet, hogy a skót
hogyan árazza le a portékáját a piacon. A eredeti ár fölé ír
egy magasabb árat, majd áthúzza. Viszont itt szó sincs sem
skót árusról, sem piacról, viccről pedig végképp.
Kedves Tranyónk megindult a kempingbusszá válás rögös útján. A
minap a kerekei alá vettük az utat és elmentünk
padlószőnyeg-beszerző-körútra. A neten találtunk rá a TTL
szakáruházlánc januári szórólapjára (ttl.hu/szorolap/1_4_2010_01.jpg),
ahol szerepel az az akció, hogy ...maradék padlószőnyegek, téli
kiárusítás, akár 50% kedvezmény... Gondoltuk egy próbát megér,
hátha akad számunkra megfelelő méretű darab. Ellátogattunk a
Hungári Körúton található üzletükbe.
Átnéztük a kínálatot, az árakat... és hát egy érdekességre
lettünk figyelmesek, mégpedig: Az árcédulán szerepel egy összeg,
alatta a -50%. Viszont, a szőnyegtekercset összefogni hivatott
ragasztószalagon szerepelt még egy ár, ami az 'eredei' ár 25%-kal
csökkentve. Itt már kicsit gyanakodni kezdtünk, hogy
itt valaki nagyon nem tud számolni. Valljuk be, gyanúnk
nem volt alaptalan, ugyanis az eredeti árként feltüntetett összeg
magasabb volt mint ha az adott fajta padlószőnyeg nagy
tekercséből kértük volna azt a darabot ami 'akciós', és azt az
összeget fizettük volna.
Megkérdeztük hát, hogy akkor most mivan???
Tehát: az árcédulán szereplő összeg az eredeti ár, és annak a
fele a fizetendő. Pfff!
Talán nem ártott volna a ragasztószalagról eltüntetni a
valódi(!) árat, ha már ennyire át akarják baszni a kedves(?)
vásárlót!
Tovább »
Címkék: átverés, padlószőnyeg, ttl
Tehát:
Ma eleve úgy álltam a főzés project-hez, hogy semmi kedvem
hozzá. Elővettem a fagyasztóból a néhány napja az Auchanban
vásárolt majd hazaérkezéskor a fagyasztóba landoltatott
csirkecombot. Be a mikróba olvasztásra néhány percre. Csengetéskor
kivettem, mosni kezdtem... majd a langyos víztől valami elképesztő
romlotthús-szag csapta meg az orrom. Elméletileg bőven szavatossági
időn belül volt mikor megvettük pár napja. Hideg volt a furgon
rakterében hazaszállításkor. Hazaérkezéskor a fagyasztóban landolt.
Mikor volt ideje bebüdösödni? Hol tárolják-szállítják ezek a
csirkehúst?
Lényeg a lényeg, a szemétben landolt az egész. Ezután
egyértelműen semmi gusztusom nem volt a csirkehúshoz.
Elővettem hát a fagyasztott halat. (Nincs horgászidény, nincs
frissen fogott kárász :(, kénytelenek vagyunk beérni a boltban
kapható... halakkal.) A csomagoláson az állt: Összetevők:
tisztított tengeri haltörzs. (Macroronus Magellanicus) így néz ki a
nevezett tengeri he(r)kkentyű:
Naívan azt hittem, hogy ezt is mint a hekkfilét fél-fagyasztott
állapotban besózom, paprikás liszt és sutty a forró olajba. Ááááá
kérem, nem így működik ez! Olvasztás, majd a felismerés, hogy itt
bizony akadnak el nem távolított belső szervek is. Majd ha mindez
még nem elég, hozzáláthatunk a pikkelyek levakarászásához :S. Nem,
nem esik nehezemre, ha tudom hogy ez következik. De abban a
tudatban vettem, hogy tisztított. Úgy látszik ez nem mindenhol és
mindenkinek jelent ugyanazt.
Azt már csak úgy mellékesen teszem hozzá, hogy a hétfői
Osan-látogatásunkkor egy, majd mégegy, és mégegy, összesen három
'jobblétre szenderült' (kissé 'meghízott') pontyok rontották a
levegőt -vizet- a többi, még élő társuknak. Érdekes, hogy az ott
tüsténkedő halpultos néninek ez nem tűnt fel... vagy csak sz@rt rá magasról...
Ejh, csömöri Osan hová züllesz?....
Tovább »
Címkék: auchan, romlott étel
Talán nem is kellene különösebb körítés a dologhoz. Csak annyi,
hogy mikor sütök-főzök és pontos mennyiség kell valamiből akkor
általában tárolódobozzal együtt lemérem az adott hozzávalót és
kiszedem a kellő mennyiséget. Lehet idétlen megoldás, de így vettem
észre (mikor az 1 kg-os bontatlan csomagolást tettem a mérlegre),
hogy bizony egyeseknél az 1 kg az 965 g.
Az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.-éknél átértelmezték az 1
kg = 1000 g jelentését és szerintük az 1kg = 965 g.
Azelőtt nem méregettem mindent, viszont a fent említett cég
termékeivel kapcsolatban fenntartásaim vannak és sajnos azt
tapasztaltam, hogy az utóbbi kb. egy hónapban vásárolt 3 darab 1
kg-os (?) lisztből kettő volt a light-os (azaz könnyű) kivitel!
Gratulálok!
Én pedig veszem ezentúl másik cég lisztjét (amíg hasonlót nem
tapasztalok).
Tovább »
Címkék: átverés, liszt
Kellemes Karácsonyt kívánok minden kedves (és kedvetlen)
blogomra tévedőnek, ezzel: www.youtube.com/watch :)
Tovább »
Címkék: karácsony
Nem tudom nem észrevenni, hogy hogyan 'kurvul' el rohamos
léptekkel egy - elvileg -gyerekeknek szóló csatorna.
Vannak aranyos, érdekes mesék amiket én felnőtt fejjel is
szívesen megnézek. Azt azonban nemtudom megemészteni ami az utóbbi
időben zajlik a 'mesecsatornán', nevezetesen a Minimax-on.
Reklámok mindig is voltak (mikor kevesebb, manapság viszont
egyre több). Azelőtt általában játékokat reklámoztak: ..."Neked van
már?" szlogennel. Az egy dolog, hogy itt arra sarkallják a főleg
'apróságokból' álló nézőközönséget, hogy könyörögjék ki a szülőkből
az adott játékszert mert mi az, hogy másnak van nekem meg még
nincs. Viszont ebbe nem is kötnék bele, mert ezek a reklámok (hamár
muszáj(?) lenniük a mai világban) úgymond gyerekeknek szólnak,
éshát valahogy csak-csak megbeszélhető a poronttyal, hogy mi van,
mi lehet és mi nem.
Ami azonban szemet szúrt, hogy először megjelentek az UPC-s
reklámok (amiből egyre több van),majd - nemis tudom melyik-
benzinkutat reklámozták.
Aminél viszont elszakadt a cérna, az a mai 'rajzfilm'-mel
egybekötött reklámok voltak! Úgy indult az egész -aminél még nem
gyanakodtam-, hogy a pénz kialakulását és fontosságát ecsetelték a
nézőknek-gyerekeknek. Majd olyannyira belelendültek, hogy már a
bankba berakott pénz kamatozásáról volt szó... (Pfff, ez már
tényleg gyomorforgató! Nem lehet elég korán kezdeni a jövő kis
kapitalistáinak és birka fogyasztóinak kinevelését!)
Majd a végén jött a reklám -ami más normális meséknél a
vége-főcím-, hogy készítette az XY (nem emlékszem a cég nevére) a
K&H megbízásából. Na elmentek ti a
......................................................
Már várom a tisztasági betétek és a tamponok reklámjait... Csak
így tovább Minimax!
Tovább »
Címkék: minimax
Nemsokára jön a Mikulás :-). így van ez a mi házunk táján is és
egy jó apropo arra, hogy G. építőkockát vegyen BabaÚrnak (khmmm
:D). Ki is nézett neki egy vödrös csomagolásút aminek a teteje is a
játék része és építeni lehet(ne) rá. Wader, 134 darabos
(asszem).
A pénztártól való távozás után még a kocsiban megszámoltuk, hogy
megvan e az összes, mivel sajnos e téren is vannak rossz
tapasztalataink (lásd egy korábbi bejegyzésemben). Meglepő, hogy az
összes megvolt. Az már más téma, hogy a kerekek is beleszámítottak
a darabszámba, és miután a négy darab 'kocsira' felpattintottuk a
kerekeket, meglepetésünkre maradt még kettő darab 'pót-kerék'!
(Fogalmam sincs azt mire lehet még használni.)Lényeg, hogy
darabszámra megvolt mind...
Miután hazaértünk, G.-nek muszáj volt kipróbálni. Bunkóság a
gyerek ajándékával játszani mielőtt megkapja?... :D Viszont ebben
az esetben véletlenül jó döntésnek bizonyult, ugyanis:
Olyan gagyik a kockák, hogy egy részét össze se lehet rakni,
girbe-görbe a széle és olyan kemény műanyagból van, hogy nem hajlik
annyit, hogy össze lehessen pattintani. Még felnőttnek sem sikerül,
mit kezdene vele egy gyermek?
Kaptuk is össze magunkat és vittük is vissza 'szeretett
Osanunkba'. A vevőszolgálaton megtekintette egy illetékes a
játékosztályról, konstatálta, hogy jogos a reklamáció és vissza
fizették a kockák vételárát.
Bementünk az áruházba és megvettük amit eredetileg is szerettem
volna, egy doboz "Nabu" építőkockát. Anno mikor befürödtünk a másik
gyártó játékaival amelyiknél hiányosnak bizonyult minden csomag,
vettünk egy autó alakú dobozos kockát amiben meglepő módon minden
benne volt. Most egy maci alakú dobozt vettünk. A parkolóban
ismételten átszámoltuk megvan e mind, éééés... igen!
Tehát a gagyi dolgokat felvonultató sorozatomban egy poztív
reklám a NABU építőkockáknak. (Azoknak a gyerekeknek kitűnő,
akiknek még nem való a hagyományos Lego, de azért már szivesen
'építgetnek'.)
Tovább »
Címkék: építőkocka, gagyi
Egy kis visszaugrás egy régebbi
bejegyzésemhez. Ott egy kedves kommentelő megjegyezte,
hogy annyira nemlehet kemény a vizünk mint abban az írásomban
említettem. Nos, lehet!
Tíz hónappal a legutóbbi (ominózus) bojlertisztításunk óta csak
ennyi 'nemkívánatos elem' gyűlt össze:
Egy kép a bojler belsejéről (már amennyi látszik):
Tíz hónap 'termésének' egy része:
És végül a fűtőszál:
Szép!!!
Tovább »
Címkék: bojler, vízkő
2009. november 14-én, Budaörsön az AutoExpo M1 csarnokban a
t3-tuning.hu kezdeményezésére megrendezésre került az
ELSŐ MAGYAR TRANSPORTER TALÁLKOZÓ.
A rendezvényen képviseltette magát még a Bogarasok klubja, a
T4-T5 klub, a T4 klub is. A rendezvény nagyságát és színvonalát
emelte az ott megjelent számtalan T1, T2, T3, T4 és T5.
Érdeklődőkben sem volt hiány. Ez valószínűleg köszönhető a szép
időnek és annak, hogy az egész rendezvény külső és belső (fedett
csarnok) helyszínen zajlott ahol az egész család
megtalálhatta a neki tetsző programot.
Szerveztek ügyességi vetélkedőket ahol a klubok képviseltették
magukat, volt tombola aminek a fődíja egy VW T3-as volt. Bemutatták
az új T5-öst. A nap végén pedig a Ladánybene 27 adott
koncertet.
A gyermekekről sem feletkeztek meg. Az emeleten játszóház,
ugrálóvár, arcfestés és egyéb érdekességek várták a csemetéket.
Déli 12 órakor pedig az Alma Zenekar adott élő műsort a legkisebbek
nagy örömére.
A nap végén pedig kihirdették a Leg... Tranyókat.
Most pedig néhány kép a teljesség igénye nélkül:
Reggeli belépésre várva...
Belépés után, T3 popsik :-)...
T1-esek a csarnokban...
T2 nózik :-)...
Mad Max hangulat...
Ugyan nem saját lábon jött, de járóképes!!!...
Szépségek...
Kedvencek :-)...
Gusztusos... nekem a csokifagyi jut róla eszembe :-)...
Jó kis T3 lakóbusz...
T3 Westi-tetővel...
Kétségkívül feltűnő (bár nekem egyáltalán nem tetszett)...
A rendezvény ötletgazdáinak standja:
Végezetül pedig szeretnék gratulálni a szervezőknek! Kitűnő
programok, remek hangulat, (itt-ott akadtak apróbb hibák, de attól
eltekintve) kifogástalanul lebonyolított találkozó. Köszönjük
szépen! :-) Csak így tovább! Remélem lesz folytatás...
Tovább »
Címkék: találkozó, transporter, vw
Nem kell Sherlock Holmes-i elme ahhoz, hogy feltűnjenek
részletek.
A Vatera kapcsán elhíresült 'Vera74' által elsőként (mellesleg a
bolti új árának közelében) eladott ócska drótszamarat megvásárló,
2007-ben regisztrált, teljesjogú, ám mégis nulla értékeléssel
rendelkező felhasználó emígyen értékelte a szintén első bizniszét
bonyolító 'VateraVerát':
"A VERA A LEGMEGBÍZHATOBB A VATERÁN!!AZ ÁRUK is 100.000%osak minden
tiszteletem az Ővé"
Ja. Édesanyám meg zölden fluoreszkáló villanyos traktor volt.
Tovább »
Címkék: kamu, vatera
